A londoni fogászati múzeum műtárgyai között megtalálható néhány karikatúra, amelyek azon kívül, hogy még ma is megmosolyogtatják a látogatókat, hasznos információkkal szolgálnak a korabeli fogászati technikákat illetően.
A fogászat évszázadok óta kimeríthetetlen témája a karikatúristáknak. Talán azért lehet ez így, mert kicsit abszurd módon sokunk rettegve gondol a fogászati beavatkozásra, amiről bővebben már írtunk korábban, vagy mert kipeckelt szájjal várni, hogy az orvos befejezze a munkáját a szánkban akár humoros szituációként is felfogható.
Angliában a politikai és társadalmi szatírák hőskorában (1780-1830) a két leghíresebb karikatúrista művész, Thomas Rowlandson és George Cruikshank mindegyike készített fogászati témában rajzokat, amikkel a társadalmi különbségekre akarták felhívni a figyelmet. Ezek közül mutatunk be hármat, amik a londoni fogászati múzeum gyűjteményét gyarapítják.
Korabeli fogászati karikatúra (Forrás: BDA)
Ez a színes metszet Rowlandson munkája 1811-ből, amin a művész a porcelánfogakon viccelődik. Ebben az időben kezdtek elterjedni a porcelán műfogsorok a korábbi elefántcsont protézisek helyett, mert azok nem voltak igazán tartósak, pár havonta cserélni kellett őket. A kép Nicholas Dubois de Chemant híres francia fogorvost ábrázolja, ahogy egy nagydarab hölgy csillogó fehér porcelánfogain keresztül mutatja be egy leendő páciensének a forradalmasított protézist, aki nyeles szemüvegével vizslatja a nő műfogsorát. Nicholas Dubois de Chemant arról ismert, hogy ő a porcelán fogprotézis atyja és elterjesztője. A kínai porcelánból készült fogak a korban gyorsan nagyon divatossá váltak annak ellenére, hogy természetellenesen fehérek voltak, könnyen törtek, és viszonylag kényelmetlen viseletként írják le őket. Chemant Párizsból a forradalom elől menekülve Londonba költöztette praxisát, ahol a kor egyik hírességének számított.
Fogbeültetéssel kapcsolatos karikatúra (Forrás: BDA)
A második kép Rowlandson legismertebb alkotása fogászati témában 1787-ből. A metszet egy fog transzplantációt ábrázol, ami a korban még igen elterjedtnek számított. A szegény réteg számára gyors pénzszerzési lehetőség volt felajánlani ép fogaikat olyan tehetős embereknek, akiknek tönkrementek a fogaik. A következő évtizedekben ez a módszer már teljesen elvesztette a vonzerejét, mert hosszú távú elégedettséget nem tudott biztosítani, az „új” fogak viselőinek, sőt ilyen módon még a halálos szifiliszt is könnyen elkaphatták azok, akik fogbeültetésre szánták rá magukat. A képen az látszik, ahogy egy fiatal arisztokrata hölgy lyukas fogát éppen húzzák ki, hogy utána nem sokkal egy „újat” tegyenek be a helyére. Mellette ül egy szegény kéményseprő, aki ép fogaitól válik meg egy kis pénz fejében. A képen szintén látunk egy már elégedett és egy talán még elégedetlenkedő pácienst és két fogai hűlt helyét fájlaló, pénzüket számláló szegény fiatalt.
Foghúzás karikatúra (Forrás: BDA)
A harmadik karikatúra Cruikshank munkája, 1821-ből. Cruikshank azt a pillanatot ábrázolja, ahogy a fogorvos éppen kihúzza páciense fogát. Ehhez a képhez nem kell sok mindent hozzáfűznünk, hiszen el tudjuk képzelni, micsoda fájdalom lehetett egy gyulladt fogtól érzéstelenítés nélkül megválni. A nő arcán látszik a szenvedés, és a fájdalomtól megijedve hirtelen felrúgja éppen a fogorvos munkaasztalát, amin borul minden már kihúzott fogaktól kezdve különféle fogászati eszközökig.
Bízunk benne, hogy hozzánk hasonlóan, ezek a képek Önöket is megmosolyogtatták! Meg kell jegyeznünk, hogy a karikatúrákat megtekintve, nagyon örülhetünk, hogy nem a 19. században kell fogászati kezelésre járnunk.
A Szent Lukács SPA Dentál valamennyi munkatársa azért dolgozik, hogy a kezelés jó élményt nyújtson és gyönyörű, egészséges fogakkal, elégedetten távozzanak a pácienseink.
Referencia
