A 19. század végén vált ismertté, hogy a rossz fogakért mikroorganizmusok is felelhetnek. Akkor kezdett a megelőzé szemlélete kialakulni, ami még napjainkban is tart.
Egészen a 19. század végéig az egészséges szájhigiénia megőrzése nem tartozott a fogorvoslás feladatai közé, a fogorvosok csak és kizárólag tönkrement, fekete, szuvas fogakkal foglalkoztak és a kezeléseik zöme kimerült a rossz fogak eltávolításában. A megelőzés ismeretlen fogalom volt, ép fogakkal pedig senkinek sem jutott volna eszébe fogorvoshoz menni. Szerencsére nagyot változott a világ, e változás története pedig megér egy összefoglalást.
Egy amerkikai, a Connecticut állambeli Bridgeport polgármester nevével, Civilion Fonesel kezdődik a dentálhigiénia története, valamint a mindezt megelőző szemléletformáló megközelítés elterjedése.
Dentálhigiéniai forradalom
Civilion Fones 1886-87 között volt Bridgeport polgármestere, aki szakmai kötelességének érezte, hogy minél több helyi lakost ellásson és hogy minél többen részesülhessenek alapvető fogászati ellátásban.
Elkötelezettségében osztozott a fiával is Alfred Fonesszal, aki szintén fogorvosként tevékenykedett a városban. A 19-20. század fordulóján, amikor az ifjabb Fones elvégezte fogorvosi tanulmányait, a fogorvostudomány korszakalkotó felfedezést tett. Ekkoriban derült ki, hogy a fogak nem maguktól mennek tönkre, hanem a szájban túlszaporodó káros baktériumok felelősek a szuvasodásért.
A 19. század végén a tudomány felismerte, hogy a száj egészségének megőrzése céljából a fogakat tisztítani kell. Eleinte a professzionális fogtisztítás a fogorvosok feladatkörébe tartozott, de nagyon hamar kiderült, hogy a sok foghúzás mellett erre nincs idejük és energiájuk.
Irene E. Newman, az első dentálhigiénikus (Fotó)
Alfred Fones kiképezte unokatestvérét Irene Newmant asszisztensének, akire a prevenciós feladatokat, többek között a fogtisztítást bízta rá. Így született meg a dentálhigiénikus foglalkozás, aminek első képviselője Irene Newman volt.
A szakma gyors elismertségéhez nagyban hozzájárult, hogy Fones és Newman dentálhigiéniai képzést alapítottak 1913-ban. A képzés sikerét mi sem bizonyította jobban, mint hogy az ország minden részéről, sőt még Japánból is érkeztek diákok Bridgeportba, a dentálhigiénia ismereteinek elsajátítása érdekében. A későbbiekben a helyi egyetem egyik épületét is Fonesról nevezték el az általános megbecsülés jeleként.
Mi a dentálhigiénikus feladata napjainkban?
A száj egészségének fenntartása ma már összehangolt csapatmunkát kíván meg. Egy fogászati rendelőben több szakember dolgozik együtt azért, hogy a páciens a leghatékonyabb megelőző és gyógyító ellátást kapja meg.
A csapat tagjai a fogorvosok és fogászati asszisztensek, dentálhigiénikusok, praxismenedzserek, fogtechnikusok és a recepciósok is. A dentálhigiénikus legfontosabb feladata nem változott, 100 éve a fogak egészségének megőrzéséért dolgoznak.
A dentálhigiénikus a fogorvos „jobb keze” a fogászati asszisztenssel együtt, de vannak olyan kezelések, amiket önállóan is elvégezhet. A dentálhigiénikus elsődleges feladata a tanácsadás is. Ő informálja és tanítja a pácienst és szükség szerint személyre szabott fog- és szájápolási módszereket ad át.
Gyakorlati feladatai közé pedig többek között a fogfehérítés, polírozás, plakkfestés, fogkőeltávolítás, lenyomatvétel, fogszabályozó kezelések előkészítése és professzionális fogtisztítás tartoznak.