Fogmosás után a fogkrém a ludas a rossz íz jelenségéért, ráadásul elég furfangos módon zavarja meg az ízlelőbimbóinkat. Tudja meg hogyan!
A nyelvünk ízlelőbimbóinak felszínén protein található, ami az ételrészecskék receptoraként működik. Amikor a receptorok kapcsolatba lépnek egy ételfalattal, üzenetet küldenek az agyunknak. A fogkrém is üzenetet küld, csak bonyolultabbat.
A fogkrém tényleg elrontja az ízeket
Az agyunk az öt íz (édes, savanyú, sós, keserű és az umami) kombinációi alapján értelmezi a szánkban lévő anyagok ízét.
A fogkrém ezt a rendszert azonban jól megkavarja.
Amikor fogat mosunk a fogkrémben található habosító anyag, a nátrium-lauril-szulfát (röviden SLS) a szájunkban nem csak a „rábízott feladatot teljesíti”. Ez az anyag a már említett proteinnel kémiai kapcsolatba lép. Ennek az az eredménye, hogy az édes ízt egyáltalán nem érezzük, amíg a fogkrém maradéka a nyelvünkre van tapadva, ráadásul édes helyett kellemetlen keserű ízt érzünk ilyenkor. (Amíg a fogkrém nagy koncentrációban van jelen a szánkban egy kockacukrot is keserűnek érezünk.)
Ezen kívül az SLS felbontja a nyelvünkön található foszfolipideket is. A foszfolipidek többek között azért felelősek, hogy a keserű ízt érzékelő ízlelőbimbókat tompítsák. Ez azt jelenti, hogy az ételek sokkal keserűbbek „a valóságban”, mint ahogy mi azt érezzük. Mindezt a foszfolipideknek köszönhetjük.
Az ízek zűrzavara a fogkrém hatására
A fogkrémben található habosító vegyület az édes ízt elnyomja, a keserűt pedig felerősíti, vagyis nincs csodálkozni való azon, hogy mindennek borzalmas íze lesz fogmosás után. Ma már viszonylag sok fogkrém van a piacon amik SLS mentesek, igaz nem a vegyület íz romboló hatása miatt, hanem mert felvetődött egy súlyosabb probléma vele kapcsolatban és nem kizárható, hogy az SLS az egészségre káros is lehet.