A madarak őseiknek valamikor fogaik voltak, de körülbelül 100 millió évvel ezelőtt csőrre váltották azokat. Erről a drasztikus evolúciós fejlődésről és lehetséges okairól olvashatunk az MME honlapján.
A madarak őseiknek valamikor fogaik voltak, de körülbelül 100 millió évvel ezelőtt csőrre váltották azokat. Erről a drasztikus evolúciós fejlődésről és lehetséges okairól olvashatunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A csőr evolúciójával kapcsolatos legfrissebb 2014-es kutatás a csőr korai evolúciójának stádiumait vizsgálta, hogy tisztázódjék egy régi kérdés, hogy miként és miért cserélték le a madarak fogazatukat csőrre.
Azt talán mindannyian tudjuk, hogy a madarak ősei a dinoszauruszok fogakkal rendelkeztek, nem is akármekkorákkal (bizonyos méretek valószínűleg belénk égtek a Jurassic Park filmekkel). A paleontológiai kutatások szerint az ősmadarak két fázisban vesztették el a fogaikat és növesztettek csőrt, habár ezek nagyjából egy időben zajlottak le.
A csőrfejlődés evolúciós lépcsőfokai
Az első fázisban az ősmadarak mind (kezdetleges) csőrrel, mind pedig (kezdetleges) fogakkal is rendelkeztek, vagyis a fogak elkezdtek visszamaradni a felső és alsó állkapocs elülső részén és helyette csőrszerű képződmény kezdett kifejlődni. A második fázisban az állkapocs hátsó részében található fogak is eltűntek, a csőr pedig tovább fejlődött. Nagyon érdekes, csőrrel és fogakkal is rendelkező élőlények maradványaiból (lásd a címlapképen is) jutottak a kutatók erre a következtetésre, ilyen például az Ichthyornis. Az ősmadarak fogainak eltűnését természetesen nem lehet pontos dátumhoz kötni, de a kutatók azt meg tudták határozni, hogy a fogzománc körülbelül 116 millió évvel ezelőtt tűnt el teljesen. Ezt követően a fogazat szépen lassan (millió évek alatt) teljesen leépült.
Lehetséges magyarázatok
A csőrre váltás miértje még a kutatás után is kisebbfajta rejtély maradt a tudósok körében. Széles körben elterjedt, bár tudományosan egyértelműen cáfolt magyarázat, hogy a repülés kialakulásával egy időben a fogak eltűntek, hogy az állatok csontozata könnyebbé váljon. Ennek a tézisnek az ellentétét olyan leletekkel lehet bizonyítani, ahol kimutatható, hogy az állat repült, tollai is voltak viszont csőr helyett fogazattal rendelkezett. Ilyen például az „első madárként” emlegetett Archaeopteryx. Ne feledkezzünk el a denevérről, ami repül, fogai is vannak és ráadásul nem is madár.
A magyarázatot inkább a csőr funkcionalitásában kell keresni. A csőr rendkívül alkalmas a legkülönfélébb táplálékok aprítására, tördelésére, vésésére, nyesésére stb. Tehát sokkal több mindent meg lehet vele enni, mint fogakkal. Erre bizonyíték, hogy sok olyan állat használ csőrt, akik igen távol állnak a madaraktól. Ilyen például a papagájhal, ami a korallzátonyokat csipkedi le a csőrével, vagy a kacsacsőrű emlős, aminek szintén nincsenek fogai csak csőre, ami kiválóan alkalmas rákok és kisebb halak fogyasztására, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
