1910-ben és 1911-ben, Jersey szigetén 13 darab foglelet újbóli vizsgálata szerint a maradványok ugyan neandervölgyi eredetre utalnak, de olyan egyedi vonásokat is hordoznak, amelyek kizárólag a modern embereknél fordulnak elő – állítja a Journal of Human Evolution folyóiratban frissen megjelent tanulmány, amit a Qubit.hu szemlézett.
A londoni Természettudományi Múzeum antropológusai szerint a fogak 48 ezer évesek, így a kései neandervölgyiek idejéből származnak. A tudomány jelenlegi állása szerint a Homo sapiens neanderthalensis utolsó egyedei 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el a Föld színéről.
A leletekről korábban úgy tartották, hogy egyetlen emberhez tartoztak, de a mostani vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy több egyed táplálkozását szolgálhatták.
A BBC beszámolója szerint a friss – összehasonlító genetikai vizsgálatokkal még nem alátámasztott – vizsgálatok fényében egyre kisebb a valószínősége annak, hogy kihalás történt a neandervölgyiek esetében. Valószínőbb, hogy a fajt fokozatosan magába olvasztotta a Homo sapiens sapiens. Ezt a nézetet támasztja alá az a tény is, hogy a mai, Afrikán kívüli emberek genetikai vizsgálatai akár 3-4 százalékos neandervölgyi eredetet is mutathatnak.
Fogászati blogunkban, korábban már volt szó fogleletekről, így az ötvenezer esztendős szemfogról is, amit egy másik neandervölgyi ősember kéznyoma, pontosabban fognyoma korunk archeológusai számára.
