A kardfogú tigris, más néven smilodon a negyedidőszakban élt. A kardfogai, azaz a felső szemfogai, akár a 25 centiméteres hosszt is elérhették.
A kardfogú tigris, más néven smilodon a negyedidőszakban élt, mintegy 2,5 millió és 10 000 évvel ezelőtt a kora pliocéntől a késő pleisztocén korig. A kardfogai, azaz a felső szemfogai, akár a 25 centiméteres hosszt is elérhették.
Hatalmas száj, hatalmas fogak
A Smilodon óriásira ki tudta nyitni a száját, állkapcsát akár 120 fokos szögben is kitárhatta, ami majdnem a duplája a ma ismert oroszlánok 65 fokos nyithatóságának. A kardfogú tigris hosszú szemfogainak széle kissé fűrészes volt, ami hatékonyabbá tette a préda megragadásában és megsebzésében.
A kardfogúak maradványait nagy számban és jó állapotban szerte Amerikában megtalálták Kaliforniától Argentínáig.
Több kardfogú fajt is ismerünk, közöttük a Smilodon populator, magyar fordításban a pusztulást hozó kardfogú tigris volt a legnagyobb változat, amely Dél-Amerikában nehezíthette meg a prédaállatok hétköznapjait.
A hatalmas fogak sem segíthettek, hiszen kihaltak
A kardfogúak az utolsó jégkorszak végével haltak ki, mintegy 10 000 évvel ezelőtt, vagyis nem sokkal a Dél-Amerikát meghódító indiánok őseinek megérkezését követően.
A kihalásuk magyarázatára több elképzelés is született. Az egyik szerint az első indiánok túlzott vadászatának eshettek áldozatul, közvetve a zsákmányállataik pusztulása, illetve közvetlenül maguk a kardfogú tigrisek túlzott vadászata miatt. A másik elképzelés a jégkorszakot követő gyors felmelegedés és az ezzel járó flóra- és faunaváltozást jelöli meg fő okként a faj kipusztulásának.
Címlapkép: https://www.deviantart.com/