Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy ősi, rágcsálószerű fajt mutatnak be – írja 24.hu az Insider cikkére hivatkozva. Az állat a dinoszauruszok korában, mintegy 70 millió éve élt a mai Alaszka területén fekvő Prince Creek-i-formációnál (PCF), a sarkkörök túl, ahol évente négy hónapon át állandó sötétség uralkodott.
A jégegérnek (Sikuomys mikros) elnevezett rágcsálószerű faj a hideg környezetet kedvelte. Az apró, alig másfél milliméteres fogak elemzésével a kutatók meg tudták határozni a fogak tulajdonosának jellemzőit. Eszerint alig néhány centiméter hosszú és mindössze 11 gramm tömegű lehetett a jégegér.
A jégegér (Sikuomys mikros) fogai olyan kicsik, hogy a terepen nem könnyű megtalálni őket. (Foto: Eberle et al)
Ez különös méretbeli kontraszt annak fényében, hogy az aprócska jégegér a földtörténet valaha élt legnagyobb élőlényei, a dinoszauruszok között élte mindennapjait.
A kutatók mikroszkóppal vizsgálták meg a helyszíni üledékeket, így azonosíthatták a kicsi leleteket, amelyeket a terepen, szabad szemmel egyébként lehetetlen lett volna észrevenni. A csapat több tucat fogat észlelt a kutatás három helyszínén.
Csontok hiányában nehéz pontos megállapításokat levonni a fajról, a modern cickányokkal és pockokkal való összevetés viszont segíthet. Eberle szerint ősi rokonuk valószínűleg nem aludt téli álmot, ehelyett állandó táplálkozással, rejtőzködéssel élt túl. A kis méret valószínűleg az adaptáció jele: az állatnak így kevesebb élelmet kellett magához vennie.
Forrás: A new tiny eutherian from the Late Cretaceous of Alaska
