Egy brit kutatócsoport olyan különleges, fehérjealapú gélt fejlesztett ki, amely laboratóriumi körülmények között képes elősegíteni a természetes fogzománchoz hasonló ásványi réteg kialakulását. A felfedezés a fogzománc károsodásának kezelését is megváltoztathatja.
A fogzománc testünk legkeményebb szövete. Nap mint nap komoly igénybevételnek van kitéve: a rágás, a savas ételek és italok, valamint a szájüregben zajló kémiai folyamatok is hatással vannak az állapotára. Fogzománcot a szervezetünk nem képes természetes úton újranöveszteni, de ez megváltozhat. A Nottinghami Egyetem kutatóinak 2025-ben publikált eredménye új reményt jelenthet a regeneratív fogászat számára.
A fogzománc remineralizációja és regenerációja
A fogzománc elsősorban ásványi anyagokból, főként hidroxiapatitkristályokból épül fel. Ezek a rendkívül apró kristályok szabályos szerkezetbe rendeződve biztosítják a fogak keménységét és ellenálló képességét.
A fogfejlődés során speciális sejtek, az úgynevezett ameloblasztok hozzák létre a zománcot. Mire azonban a fogak előtörnek, ezek a sejtek már eltűnnek.
Ez azt jelenti, hogy a csontszövettel ellentétben a fogzománc nem képes valódi biológiai regenerációra. Fontos ugyanakkor különbséget tenni a fogzománc remineralizációja és regenerációja között.
A remineralizáció során a nyálban található kalcium- és foszfátionok, valamint a fluorid segíthetik a korai, még visszafordítható ásványianyag-vesztés helyreállítását. Ez a folyamat a mindennapi fogvédelem egyik alapja.
Ha azonban a zománc szerkezete jelentősen károsodik, vagy a fog felszínéről egy réteg teljesen eltűnik, a természetes remineralizáció már nem elegendő az eredeti szerkezet visszaállításához. Ezen szeretnének változtatni a kutatók.
Egy különleges gél, amely utánozza a természet működését
A Nottinghami Egyetem kutatócsoportja, Alvaro Mata professzor és Abshar Hasan vezetésével, egy újfajta biomimetikus anyagot (egy mesterségesen létrehozott anyag vagy technológia a természetben megfigyelhető folyamatokat utánozza) fejlesztett ki.
A kutatás során a tudósok speciális, elasztinszerű fehérjéket, úgynevezett elastin-like recombinamereket (ELR) alkalmaztak. Ezekből olyan fehérjealapú mátrixot hoztak létre, amely a fog felszínén mikroszkopikus vázként működik.
A különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerűen ásványi anyagokat juttat a fogra, hanem segíti azok szabályos elrendeződését. A kalcium- és foszfátionok a fehérjemátrix segítségével rendezett kristályokká alakulhatnak, amelyek szerkezete hasonlít a természetes fogzománc kristályszerkezetére.
Ez azért jelentős dolog, mert a fogzománc ellenálló képességét nem kizárólag az ásványi összetétele határozza meg, hanem az is, hogy a kristályok milyen irányban és milyen szabályossággal helyezkednek el.
A kutatók tehát nem csupán a fogzománc ásványianyag-tartalmát próbálják helyreállítani, hanem annak természetes szerkezetét is.
Lehet két hét alatt új fogzománcot létrehozni?
A kutatás legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a speciális fehérjealapú anyag laboratóriumi körülmények között, mindössze 14 nap alatt elősegítette a természetes fogzománchoz hasonló kristályréteg kialakulását.
A kísérletet eltávolított emberi fogakon végezték a kutatój, és valódi emberi nyálat is alkalmaztak a vizsgálatok során, így természetes módon a nyálban jelen lévő ásványi ionok is részt vettek a kristályképződésben. Az így létrejött réteget elektronmikroszkópos és mechanikai vizsgálatokkal elemezték.
Az eredmények azt mutatták, hogy a képződött anyag nemcsak szerkezetében hasonlított a természetes fogzománchoz, hanem bizonyos mechanikai tulajdonságai is megközelítették annak értékeit.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kísérletek során mikrométeres vastagságú rétegek kialakulását vizsgálták, ami sajnos még nem jelenti azt, hogy egy letört fogdarab, egy mély szuvas üreg vagy egy jelentősen elkopott fog két hét alatt teljes egészében újranöveszthető lenne. A kutatás egyelőre a fogzománc mikroszkopikus szerkezetének helyreállításában mutatott előrelépést.
Milyen fogászati problémák kezelésében segíthet a felfedezés?
Ha a technológia a későbbi klinikai vizsgálatok során is hatékonynak és biztonságosnak bizonyul, több területen is új lehetőségeket teremthet.
1. A fogzománc kopásának kezelése
A fogzománc fokozatos kopása gyakori probléma, amelyet többek között a fogcsikorgatás, a helytelen fogmosási technika vagy a savas környezet is előidézhet. Egy olyan eljárás, amely a sérült zománcfelszín vékony rétegének szerkezeti helyreállítását biztosíthatja, ilyen esetben nagy segítség lehet..
2. A savas erózió okozta károsodások helyreállítása
A savas ételek, italok, illetve bizonyos egészségügyi problémák következtében a fogzománc fokozatosan veszíthet ásványianyag-tartalmából. Előrehaladott esetben ez már visszafordíthatatlan anyagveszteséggel járhat. A kutatás hosszabb távon azzal kecsegtet, hogy nemcska lelassítja e folyamatokat, hanem a már károsodott felszín helyreállítását is támogatja.
3. A fogérzékenység csökkentése
A fogzománc elvékonyodása hozzájárulhat a fogak fokozott érzékenységéhez, különösen hideg, meleg vagy édes ételek fogyasztásakor. Ha a jövőben sikerül tartós, megfelelően ellenálló zománcszerű réteget kialakítani ezzel az eljárással, akkor ez az új technológia a fogérzékenység kezelésében is nagy szerepet kaphat.
4. Foganyag-megőrző kezelések javulása
A modern fogászat egyik legfontosabb célja a természetes fogak megőrzése, amit a kezelések során a fogorvosok a foganyag megóvásával, ún. minimálinvazív beavatkozásokkal igyekeznek elérni. A kutatás nem feltétlenül a sérült szövet mesterséges anyaggal történő pótlását támogatja, hanem annak biológiai elveken alapuló helyreállítását is.
A tudomány fogai lassan őrölnek…
Bár a kutatás eredményei rendkívül ígéretesek, a technológia jelenleg még nem tekinthető széles körben alkalmazható, klinikailag bizonyított fogászati kezelésnek. A publikált vizsgálatok elsősorban laboratóriumi körülmények között történtek.
A következő lépés annak igazolása, hogy az eljárás a valódi szájüregi környezetben is biztonságosan és tartósan működik-e. A kutatóknak többek között azt kell megvizsgálniuk, hogy az újonnan kialakuló réteg hogyan viselkedik a mindennapi rágás, a hőmérséklet-változások, a savas hatások és a szájüregi baktériumok jelenlétében. Emellett hosszabb távú klinikai vizsgálatokra is szükség van.
Egyelőre sajnos nem lehet pontosan megmondani, mikor válhat a technológia a mindennapi fogászati ellátás részévé.
Védhetjük a fogzománcot hagyományosan is!
Amíg a regeneratív fogászati eljárások nem válnak a mindennapi gyakorlat részévé, a fogzománc megőrzésének leghatékonyabb módja továbbra is a megelőzés.
Ennek legfontosabb elemei:
- Rendszeres, alapos, de kíméletes fogmosás, megfelelő fluoridtartalmú fogkrémmel.
- A savas és cukros ételek, italok fogyasztásának mérséklése, különösen a gyakori nassolás és kortyolgatás elkerülése.
- A fogcsikorgatás időben történő felismerése és kezelése, amely segíthet megelőzni a fokozott fogkopást.
- Rendszeres fogászati ellenőrzés, hogy a kezdődő zománckárosodások még időben felismerhetők legyenek.
- Személyre szabott megelőző kezelések, amelyek a fogak aktuális állapotához és az egyéni kockázati tényezőkhöz igazodnak.
A korai felismerés különösen fontos, hiszen a fogzománc kezdeti ásványianyag-vesztése sok esetben még kezelhető anélkül, hogy jelentősebb foganyagveszteség alakulna ki.
A Szent Lukács SPA Dental szemléletében is kiemelt szerepet kap a természetes fogak hosszú távú egészségének megőrzése, a személyre szabott prevenció és a korszerű fogászati megoldások alkalmazása.
Bár a fogzománc teljes regenerációja egyelőre a kutatások egyik ígéretes célja, a fogak védelméért már ma is sokat tehetünk.
Ha fogérzékenységet, fogkopást vagy a fogzománc károsodására utaló jeleket tapasztal, érdemes mielőbb fogorvosi vizsgálaton részt vennie.
A fent olvasható cikkben Hasan, A., Mata, A. és munkatársai (2025): Biomimetic supramolecular protein matrix restores structure and properties of human dental enamel, Nature Communications, 16, 9434. DOI: 10.1038/s41467-025-64982-y Nature-ben olvasható publikációt használtuk fel.








