A fogcsikorgatás problémája a felnőtt lakosság közel 15%-át érinti, de a gyerekek is gyakran szenvednek a tünetektől, ami hosszú távon az őrlőfogak természetellenes kopásához, az állkapocsízületek elhasználódásához és akár komolyabb fogágybetegséghez is vezethet.
A fogcsikorgatás problémája a felnőtt lakosság közel 15%-át érinti, de a gyerekek is gyakran szenvednek a tünetektől, ami hosszú távon az őrlőfogak természetellenes kopásához, az állkapocsízületek elhasználódásához és akár komolyabb fogágybetegséghez is vezethet.
Fogcsikorgatás, vagy a bruxizmus okai
A fogcsikorgatást több dolog is előidézheti. Leggyakrabban a fogsor mechanikai problémái okolhatók a jelenséggel, egy nem megfelelő tömés, vagy egy hiányzó, károsodott, vagy letört fog, esetleg a szabálytalan harapás könnyen az éjszakák irritáló kellemetlenségébe torkollhat.
A bruxizmust azonban előidézhetik pszichés problémák is, a stressz és a depresszió is kiválthat egy kényszeres állkapocsmozgást, aminek a végeredménye a fogakat illetően ugyanaz lesz. Ezen kívül neurológiai betegségek, mint például a Parkinson-kór tünete is lehet „fogcsikorgató”.
Fogcsikorgatás jelei
A legismertebb jel az éjszakákat beárnyékoló zománc-csikorgás, ami az esetek döntő többségében mások kénytelenek elszenvedni. A fogcsikorgató személynek csak a következmények jutnak. A fogak nagy erővel történő összenyomása és az a felületek súrlódása igen kellemetlen lehet.
De hogy lehet felismerni, ha nincs senki aki mellettem szenved? Egyszerűen, ha reggel szokatlanul fáj és nyitásnál ropog és kattog az állkapcsunk, fáj a fejünk és a nyakunk vagy zsibbad a karunk, zúg a fülünk és a szokásosnál is nehezebben kászálódunk ki az ágyból, nagy valószínűséggel éjjel a fogunkat nagy erővel csikorgattuk. Ilyen esetben az őrlőfogakra akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet négyzetcentiméterenként. Ekkora erő kifejtése igazán igénybe veszi a rágószerveinket, tehát az általános fáradság és zsibbadt fájdalom érthető következmény.
Fogcsikorgatás az éjszakai pihenés mellett mást is tönkre tehet
A fogcsikorgatás enyhébb esetekben nem okoz fogászati problémát, de a súlyosság eldöntését érdemes egy fogorvosra bízni. Ha a fent említett tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes azonnal szakemberhez fordulni! A krónikus fogcsikorgatás komoly dolog, a fogak felületének teljes elkopásához vezethet, így a rágás nehézkessé vagy teljesen lehetetlenné válhat. A következmények akár fogvesztést is okozhatnak, hiszen a fogaink a nagy erő hatására meglazulhatnak és elmozdulnak a helyükről. A krónikus bruxizmus súlyos esetben az állkapocs kiakadásához, a rágóizmok gyulladásához, migrénhez és meg nem szűnő fülzúgáshoz vezethet, aminek számtalan más patológiai következménye lehet.
Fogcsikorgatás kezelése
A gyakori és súlyos fogcsikorgatás tüneteit mára könnyen lehet kezelni. A fogcsikorgatás kiváltó mechanikai okok egy rutin szűréssel felismerhetők, azonban akiknek fogászati úton nem lehet kezelni a fogcsikorgatást kiváltó okokat, tehát nem egy lyukas fog, fogtömés vagy szabálytalan harapás okozza a problémát, esetükben egy mechanikai eszközt alkalmazunk. A fogcsikorgatást gátló szerkezet tulajdonképpen egy vékony műanyagsín, amit éjszakai viselésre kapnak meg a pácienseink. A sín védi a fogsorokat a nagy erejű harapástól és csiszolódástól, ezen kívül az állkapocs helyzetét finoman módosítja, így ellazult állapotba helyezi azt.
Természetesen külön is szeretnénk jelezni, hogy a fogcsikorgatást kiváltó stressz és egyéb mentális zavarok esetében, értelem szerint ezek az eljárások csak tüneti kezelést jelentenek. A pszichés, neurológiai és egyéb stresszhelyzetek kezelése nem a hatáskörünk, a fogai védelme érdekében azonban bármikor hozzánk fordulhat.
