Július 1-je Semmelweis Nap, a magyar egészségügy napja, egyben az egészségügyi dolgozók számára munkaszüneti nap. Július 1-jén zárva lesznek a háziorvosi rendelők, a fogorvosi rendelők, a szakorvosi rendelők, a védőnői tanácsadók, valamint szünetel a Nemzeti Népegészségügyi Központban az Anonim AIDS szűrés Tanácsadás is.
Az egészségügyi szolgáltatók a folyamatos egészségügyi ellátást július 1-én az ügyeleti rend szerint biztosítják. Ez vonatkozik a háziorvosi és a fekvőbeteg ellátásra is. A háziorvosi rendelők betegforgalmi bejáratánál, jól látható helyen fel kell tüntetni a legközelebbi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet címét, telefonszámát.
Az év minden napján, így ezen a munkaszüneti napon is hívható az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, ha mérgezés gyanúja merül fel. 06-80-20-11-99-es, ingyenes, zöld számon érhető el, ahol a várható tünetekről, elsősegélyről és az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást.
Ki volt Semmelweis Ignác?
Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén született Budán. Ez a hely ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum otthona. 1837-ben iratkozott be a bécsi egyetem jogi karára, ám egy esztendővel később már az orvosi karra járt. Egy barátja anatómiaóráira járt az egyetemen, ahol beleszeretett az orvostudományba és egyszerűen szakmát váltott.
Doktori értekezését növénytanból írta, ám időközben szülészmesteri oklevelet is szerzett. Időpvel a bécsi szülészeti klinikáján kapott állást, ahol szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák mindennapos tragédiáival.
Feltűnt számára, hogy az otthon szülő anyák között kevesebb az áldozat, annak ellenére is, hogy ott a professzorok helyett képzetlen szülésznők, bábák vezették le a szüléseket.
Nagyjából ekkoriban halt meg egyik kollégája, aki boncolás közben megsértette a kezét, és megfertőződött. Semmelweisnek feltűnt, hogy a a kollégája boncolási jegyzőkönyvében minden megegyezik a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel.
Semmelweis volt az első, aki felismerte, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem egy következmény, a fertőzés következménye és ezt az orvos keze terjeszti. Ezt követően a hozzá beosztott orvosoknak javasolta, majd arra kötelezte őket, hogy erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet, mielőtt a szülő nőhöz érnének.
Ezzel sok ellenséget szerzett magának orvoskollégái között, akiket sértett az a feltételezés, hogy ők lehetnek felelősek az anyák haláláért. Az 1848-as forradalmat követően, a bécsi orvosok a kellemetlen magyar kollégájuktól megszabadultak, Semmelweisnek pedig Pestre kellett költöznie.
Bécsi távozását követően ugyan megszűnt a kézmosás kényszere a kórházban, ám a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások ismét rekordmagara ugrottak.
Semmelweis1851-ben a Rókus Kórház főorvosa, majd 1855-ben a szülészet és nőgyógyászat professzora lett a Pesti Tudományegyetemen. A vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak nyoma sem maradt. 1858-ban A gyermekágyi láz kóroktana címmel hosszabb cikksorozatot közölt az Orvosi Hetilapban.
1860-ban Bécsben adták ki német nyelven A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című művét, azonban még a legkiválóbb orvostanárok közül is csak kevesen fogadták el elveit. Két évvel később egy százoldalas, nyomtatott nyílt levélben fordult a szülészorvosokhoz.
Semmelweis az utolsó éveiben súlyos idegrendszeri problémák miatt a bécsi ideggyógyintézetben halt meg. A sors fintora, hogy a durva bánásmód következtében kapott csontvelőgyulladás okozta szepszis, azaz vérmérgezés okozta a halálát, amelynek kóroktanát Ő felfedezte fel.
Sajnos már nem élhette meg, hogy az antiszepszis elve Londonban, majd Párizson keresztül, végül a bécsi orvosok körében is diadalmaskodjon.
Minden év július elseje a magyar egészségügy egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon Semmelweis Ignác orvosra, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakjára, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozójára emlékezünk.
Üdvözöljük kollégáinkat!
A Semmelweis-nap alkalmából köszöntjük kollégáinkat, munkatársainkat és mindenkit aki felelős egészségügyi munkát végez!
