A fogfájás minden bizonnyal már az ősember számára sem volt ismeretlen jelenség, csak a prehisztorikus időkből nincsenek írásos dokumentumok arról, hogy a korabeli emberek mit gondoltak és hogyan próbáltak tenni valamit ellene. Az írott történelemben azonban a fogfájás már hagyott nyomokat. Ami azt illeti a fogfájás végigkíséri az emberi történelmet és minden civilizációban visszatér a fájdalom, amit hol meglepően pragmatikus megoldásokkal, hol a szakrális eszközökkel próbáltak elűzni, vagy gyógyítani.
Iszlám és a fogorvoslás
Az iszlám fogorvoslás Mohamedre vezeti vissza eredetét. Mohamed az összegyűjtött mondásaiban (hadith) adott arra utasítást, hogy a hívő naponta legalább kétszer-háromszor mosson fogat. E mondásra hivatkozik a nagy 10. századi arab orvos, Ibn Sina, más néven Avicenna, aki híres Az orvoslás kánonja (Al kanun fi al-tibb) c. művében a fogak kezeléséhez nyújt útmutatást, többek között fúráshoz, fájdalomcsillapításhoz, valamint a műfogaknak arany dróttal az állkapocshoz történő rögzítéséhez is.
Ibn Sina avagy Avicenna műve hosszú ideig az oszmán orvostudomány alapművének és referenciájának számított. Az első oszmán orvosi kéziratok, Bereket Tuhfe-i Mubrizi, Ahmadi Tarvih al-ervah és Hacı Paşa Müntehab al-şifa c. munkái a 14. századból származnak, és részletesen foglalkoznak a fogak kezelésével és anatómiájával is. Az oszmán városokban is léteztek kórházak, vagy inkább ispotályok (darüşşifa), ahol mindennaposak voltak a sebészeti és fogászati műtétek is. Ezeket az operációkat akkoriban is szakemberek végezték, akik e kézikönyvekből tanultak és onnan adták tovább a tudásukat.
Az oszmán fogászat fellendülése
II. Mehmed szultán az 1453-ban elfoglalt Konstantinápolyban fényes udvart rendezett be, ahová az egész birodalomból sereglettek a képzett orvosok. Itt állították össze 1465-ben az első oszmán sebészeti enciklopédiát, közöttük az első illusztrált oszmán orvosi munkát A birodalom sebészete (Cerrâhiyyetüʿl-Hâniyye) címmel Şerefeddin Şabuncuoğlu ispotály-főorvos Cerrâhiyyetüʿl-Hâniyye (A birodalom sebészete) címmel. Az illusztrációk között sok fogorvosi ábrázolásra lehet bukkanni.
Az oszán fogorvoslás fellendülését tovább erősítette, hogy az 1492-ben Spanyolországból kiűzött szefárd zsidó orvosok közül sokan Konstantinápolyba menekültek, akik a tudásukkal már az új birodalmat gyarapították. Az első oszmán fogorvosi monográfia is egy szefárd orvos nevéhez köthető, Moses Hamonhoz (Ibn Hamun), aki könyvét Szulejmán szultán udvarában írta meg.
A kéziratok természetesen idővel egyre fejlettebbek lettek. Az oszmán orvostudományt İbrahim Hakkı 1765-ös Marifetname enciklopédiája koronázta meg. Ezt követően az európai orvostudomány és a könyvnyomtatás technológiája fokozatosan szorította ki a kéziratokat.
Fáj a foga?
A fogfájás az egyik legkellemetlenebb tünet, amit szinte minden ember érzett már az élete során.
A fájdalom lehet enyhe, éles, folyamatos, felléphet hideg vagy meleg hatására is. A fogfájás leggyakoribb oka a fogszuvasodás, de okozhatja a kopott fogzománc vagy a fogak szabad idegei, amelyek a hidegre és a melegre teszik érzékennyé a fogakat, okozhatja továbbá a fogínyszövet kopása és más ínybetegség is.
Fogfájást okozhat még a fogcsikorgatás, egy elrepedt fog, akár olyan hajszálrepedéssel, amit észre sem lehet venni otthon.
A fájdalom tünete mögött speciálisabb körülmények is megbújhatnak, például fogfájást okozhat, ha nem megfelelő fogfehérítő terméket használt otthon, ezért is fontos az, hogy otthoni fogfehérítés előtt előbb egyeztessen a fogorvosával.
Ha Önnek fáj a foga, látogasson el hozzánk. Fogorvosaink kiderítik a fájdalom okát és és megfelelő ellátásban részesítik. Szeretettel várjuk Önt Budapest szívében található rendelőnkben.
