Az éjszakai fogcsikorgatás az egyike a legkellemetlenebb jelenségeknek. Mindenkinek rossz, annak is rémisztő aki hallja, és annak is ártalmas, aki csinálja. Nem csoda, hogy a csikorgó fogak réme még a kortárs művészet figyelmét is felkeltette. Blogunkban már foglalkoztunk a fogcsikorgatás, szakszóval a bruxizmus okaival, következményeivel és a lehetséges védekezési módokkal.
Rendelőnk fogorvosait gyakran keresik meg olyan szülők, akik a gyermekük fogcsikorgatása miatt aggódnak. Ebben az írásban a bruxizmust a gyermekek szempontjait kiemelve vizsgáljuk meg, egyben Dr. Dénes Nóra gyermekfogorvos segítségével megválaszoljuk az aggódó szülőktől kapott kérdéseket is.
Általánosságban elmondható, hogy a fogcsikorgatás mögött több tényező is meghúzódhat. A fogsor mechanikai problémáit tartjuk a fogcsikorgatás elsődleges okának, akár egy nem megfelelő tömés, egy hiányzó, sérült fog, de harapási szabálytalanságok is okozhatnak brixizmust. Ezen felül számolni kell a pszichológiai okokkal is, sokszor a stressz, a depresszió is kiválthatja a kényszeres állkapocsmozgást. Egyes neurodegeneratív elváltozások is bruxizmust okozhatnak, a Parkinson-kór egyik tünete például a fogcsikorgatás. De mi a helyzet a gyermekekkel?
Van-e különbség a gyermek- és a felnőtt fogcsikorgatás okai és következményei között?
Először is fontos tisztázni, hogy 11 éves kor alatt nagyjából a gyerekek ötöde csikorgatja a fogát. A legtöbben ezt kinövik, mire befejeződik a tejfogak leváltása és a 7-esek is kinőnek. Probléma igazából akkor van, ha a fogcsikorgatást nem növik ki, illetve ha a csikorgatás miatt fogsérülést szenvedett el a gyermek.
A csikorgatás leggyakoribb okai:
- Fájdalom: fejfájás (ami akár migrénes is lehet), arcfájás, állkapocsízület fájdalma, fülbe sugárzó fájdalom;
- Fogak rendellenes kopása, zománc lepattanása;
- Hidegre, melegre való fokozott érzékenység;
- Ráharapási érzékenység a túlterhelés miatt;
- Mivel a fogcsikorgatás mikroébredésekkel járhat, kialvatlanságot, krónikus fáradtságot okozhat, ami viselkedésbeli problémákat eredményezhet. Legrosszabb esetben ez egy öngerjesztő folyamattá erősödhet, ami további stresszhatást kiváltva, szorongást, hiperaktivitás okoz, ami pedig erősíti a csikorgatást, és így tovább;
Melyek a gyermekkori fogcsikorgatás leggyakoribb fogászati okai?
- Fogzás, azaz amikor kinőnek az új tejfogak;
- Fogváltás, amikor a tejfogakat a végleges fogak kezdik leváltani;
- Helytelen fogérintkezések, például összenőtt-, összeolvadó-, illetve iker fogak;
- Magas tömés, amikor a lyukak/szuvas fog tömés pontatlanul van a fogérintkezés szemponjából becsiszolva;
- Fogfájás, aminek számtalan fogászati oka lehet;
A felnőttek esetében alkalmazott csikorgásgátló módszerek, például az éjszakai műanyag sín óriási segítség lehet, gyermekek esetében lehet-e alkalmazni?
Egy kedves páciensünk, aki maga is használ éjjeli sínt a gyermekén is ki szerette volna próbálni, de félt, hogy lenyelné, szó szerint idézve aggodalmát attól tartott, hogy “megfojtaná a gyereket vele”.
Gyerekeknél az éjszakai műanyag sínt nem szoktuk használni. A síneket általában egyedileg a páciens fogívére készítjük.
Egyrészt a gyerekek növekedésben vannak és a fogaik is folyamatosan változnak, másrészt egy sín a növekedést károsan is befolyásolhatja, így ez a felnőtteknél jól működő módszer esetükben nem alkalmazható.
Ettől függetlenül, ha mégis készítenénk sínt, a fulladásnak nagyon pici lenne az esélye, mert a készülék ahhoz túl nagy. Ha alvás közben valahogyan a garat irányába mozdulna el a sín, az könnyen el is távolítható lenne onnan.
Dr. Dénes Nóra, a Szent Lukács SPA Dental Budapest gyermekfogorvosa
Gyerekek esetében milyen módszereket javasol a fogcsikorgatás ellen?
Mivel a gyermekkori fogcsikorgatás leggyakoribb oka a stressz és a szorongás, ennek kiváltó okait érdemes megkeresni. Ezek közel sem biztos, hogy bonyolult dolgok. Beszélgessünk sokat a gyerekkel, segítsünk neki feldolgozni például a társas érintkezéssel, vagy iskolai problémákkal kapcsolatos nehézségeit. Ha ez nem sikerül, érdemes pszichológus segítségét kérni.
Sokat segíthetünk a probléma kezelésében, ha javítjuk a gyermek alvásának minőségét. Ehhez néhány apróságra kell csupán figyelnünk, amit felnőttként nem mindig veszünk észre:
- Sötét, csendes gyerekszoba (óvatosan az egész éjjel világító játékokkal és fényekkel);
- Lefekvési rutin kialakítása: meseolvasás, halk altató éneklése mint javasolt relaxációs technikák;
- Alvás előtt az elektronikai eszközök (mobil, tablet stb.) használatának korlátozása;
- Extrémebb esetekben gyógyszeres segítségre is mód van;
Egy páciensünk kérdése már önmagában is rávilágít ijesztő mértékű fogcsikorgatásos esetekre:
Egy kedves édesanya amiatt aggódott, hogy a fogváltás időszakában lévő kisfia olyan erősen csikorgatja a fogait, hogy egy éjszakai tejfog kiesése miatti fulladás lehetőségét sem tartja kizártnak. Ilyesmi egyáltalán előfordulhat?
Bár ilyen esetek nagyon ritkák, valóban előfordulhat, hogy annyira mozog egy gyermek tejfoga, hogy álmában veszti el. Az éjszaka kieső tejfogakat azonban inkább lenyelni szokták a gyermeket, így problémát nem okoznak. Az édesanya megnyugodhat, mert ilyen esetben csak a „fogtündérnek„ kell egy picit többet várnia. A viccet félretéve, tényleg nem kell aggódnia!
Ha felmerül, hogy esetleg mégis légútba jutott a tejfog, akkor sem okozhat fulladást, mivel túl pici ahhoz. Ettől függetlenül mint idegen test, természetesen nem is maradhat ott. Más hasonló esetekhez (légutakba jutott pop-corn stb.) hasonlóan pulmonológushoz kell fordulni, aki egy röntgen vizsgálatot követően megbizonyosodhat arról, hogy hol van a fog, amit el kell távolítson.
Csikorgatja a gyermeke a fogait és tudni akarja, hogy ennek van-e, vagy lehetnek-e maradandó következményei?
Foglaljon időpontot nálunk gyermekfogászati szűrővizsgálatra, amelynek során Dr. Dénes Nóra gyermekfogorvos segíthet a megelőzésben, valamint a fogászati problémák kezelésében.
