A pásztázó elektronmikroszkóp (angolul: Scanning Electron Microscope, SEM) olyan elektronoptikai eszköz, amely a vizsgált tárgy felszínének meghatározott területét irányított vékony elektronnyalábbal pontos minta szerint végigpásztázza, az elektronsugár és a tárgy kölcsönhatásából származó jeleket erre alkalmas detektorokkal érzékeli, és ezeket megfelelően feldolgozva, az elektronsugár mozgásával szinkronizálva képileg (esetleg más formátumban, például spektrum) kijelzi. A módszerről részletes magyar nyelvű lerást találhatnak a wikipédián is.
A SEM technológiának köszönhetően az ember olyan helyekre is betekintést nyert, ahova előtte soha. Szinte természetes, hogy a kíváncsiságunk az emberi szájat sem kerülhette el. Bejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány érdekes SEM felvételt, amihez magyarázatot is mellékeltünk. Fontos megjegyeznünk, hogy a SEM felvételek nem színesek, azokat a tudósok utólag manipulálják, hogy az egyes részletek jobban elkülöníthetők legyenek, az már más kérdés, hogy ennek köszönhetően még szebbek lesznek a felvételek.
Színes pásztázó elektronmikroszkópos felvétel (SEM) a dentin fogszövetről. A dentinben lévő lyukak az odontoblaszt sejtek citoplazmatikus nyúlványai (zöld) által képzett fogcsövek (vagy csatornatölcsérek). Fotó: Steve Gschmeissner/SciencePhoto
A dentin (címlapképen is)
A képen és a címlapképen is a dentin látható, ami a fog keményszöveteinek az egyike, mely a zománc ill. a cement és a fogbél között helyezkedik el. Felépítésében 70% ásványi anyagot, 20% szerves anyagot és 10% vizet találunk. Szerkezetében elsősorban a csontra hasonlít, de nem tartalmaz sejteket. Vastagsága átlagban 3–5 mm. Sárgás árnyalatú színe adja meg a fog színét, mivel a zománc áttetsző. A dentin magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja, de a zománccal ellentétben, kis mértékben képes védekezni a külső behatások ellen. Amikor a szuvasodás eléri a zománc-dentin határt, a dentincsatornácskákban és a dentin pulpa felőli részén megindul a dentin lerakódása, ami gátat próbál szabni a külső ingereknek.
A második képen a dentinben lévő lyukak (csatornák) is láthatók, ezt járják át az odontoblasztok a fogbélben található sejtek, melyek a dentin képzéséért felelősek (a képen zölden láthatók). Ez a képzés (dentinogenesis) az élet folyamán kisebb-nagyobb mértékben mindig jelen van. A sejtek közvetlenül a predentin alatt helyezkednek el, általában egy rétegben, és nyúlványokat bocsátanak ki a dentin állományába.
A fogzománc
Fogzománc SEM felvétele Fotó: Steve Gschmeissner
A fogzománc a test leginkább mineralizált és legkeményebb anyaga. A zománc a fog négy fő részének egyike, a másik három a dentin, fogcement és a fogbél. A zománc a fog látható felszíne, amit dentin támaszt belülről. A zománc 96%-a ásványi anyag, a többi része víz és szerves anyag. Mivel a zománc áttetsző, a dentin színe nagy mértékben meghatározza a zománc színét, úgyszintén az odahelyezett fogászati anyagok (tömések) is. A zománc színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Vastagsága a fog teljes felületén változik. Általában legvastagabb a fog őrlőrészén (max 2,5 mm) és az íny felé egyre vékonyabb lesz amíg el nem ér a cement-zománc találkozási pontig.
A szervetlen anyagának a 90%-át kalcium-foszfátok alkotják, melyek legnagyobb része hidroxilapatit, kb. 3% pedig fluoroapatit. Ezenkívül még találunk karbonátokat, szilikátokat, és nyomokban különböző fémeket. A csontoktól és a dentintől eltérően nem tartalmaz kollagént. Két, még nem egészen tisztázott funkcionalitású, specifikus fehérjét tartalmaz: amelogenin és enamelin. A zománc keménysége változó, a Mohs-féle keménységi skálán az 5-ös keménységű apatit és a 8-as keménységű topáz között található.
Fogkő plakk
Fogkő pakk (SEM felvételen) Fotó: Steve Gschmeissner
A fogkő a fogfelszínen lerakódott szennyeződések kristályosodott formája, amit fogmosással sajnos nem lehet eltávolítani. Színe változatos lehet, általában először sárgás, majd az idő múltával egyre sötétebbé válik. Legvégső stádiumában már zöldes elszíneződést is kaphat. A fogkő dohányosoknál sötét szürke akár fekete is lehet. A fogkő kialakulása az un. plakk megjelenésével veszi kezdetét, ami egy finom réteges, filmszerű képződmény. Ha a plakkot nem távolítjuk el, akkor ez alapja a további szennyeződések felhalmozódásának. Idővel egyre vastagabbá és keményebbé válik, mígnem már hogy fogkefével sem lehetett megszabadulni tőle. A felvételen egy ilyen plakkot láthatunk.
A következő felvételen már egy további nagyítást láthatunk a plakk felszínén élő baktériumokkal. Az orsó alakú élőlények a Fusobacteria nemzetség képviselői. Ha kezeletlenül marad a fogkő, akkor a plakkban lévő baktériumok többek között olyan savakat is termelnek, amelyek a fogzománc károsodásához vezethet és további fertőzéseket okozhat. A plakk szövete szaknyelven a glikoprotein mátrix, ami tulajdonképpen a bakteriális váladékokból és nyálból származik, ebbe ágyazódnak be a baktériumok.
Fogkő pakk és baktréimok (SEM felvételen) Fotó: Steve Gschmeissner
Fogkő pakk (SEM felvételen) Fotó: Steve Gschmeissner/SciencePhoto
További érdekes képeket itt találhat: Steve Gschmeissner/SciencePhoto
Amennyiben szeretné e „látványos” plakkoktól megkímélni a fogait, szívből ajánljuk dentálhigiéniai szolgáltatásunkat, amelynek során iTOP minősítésű dentálhigiénikusaink gondoskodnak arról, hogy fogairól soha ne készülhessen ehhez akár csak nyomokban is hasonlító SEM felvétel!
Dentalhigienikusok a Szent Lukács SPA Dentalban
Ha további érdekességeket szeretne megtudni a fogakról, különös tekintettel a saját fogaival kapcsolatban vannak kérdései, szívből ajánljuk a Szent Lukács SPA Dental fogászatát Budapesten, ahol szakképzett fogorvosok várják Önt. Keressen bátran bennünket!