Hol tart ma a gyermekek fogazatának állapota? – interjú Dr. Dénes Nóra gyermekfogorvossal

Miért specializálódott a gyermekek fogászati kezelésére?

Mondhatni a sors akarta így.

Egyetem után az első rendelő, ahol dolgoztam, nem váltotta be a várt reményeket, de épp a csalódottság pillanataiban kerestek meg egy gyermekfogászati álláslehetőséggel. Éltem az ajánlattal, igaz akkor még azt gondoltam, hogy pár évnél tovább nem fog tartani, egyrészt mert hosszabb távon eleve más terveim voltak, másrészt mert tartottam attól, hogy a gyermekpraxis megterhelőbb lehet pszichésen.

A néhány éves praxis alatt kiderült, hogy van a gyermekek kezeléséhez érzékem, és testközelből láttam, hogy a türelem valóban rózsát terem a kiskorú pácienseknél. Nagyon megszerettem gyerekekkel dolgozni, és ma már el sem tudnám képzelni a karrieremet máshogy.

Milyen tapasztalatai vannak a gyermekpáciensek fogaival, azok minőségével kapcsolatban, illetve milyen jó és rossz változásokat látott a praxisának évei alatt?

Ideális esetben már kicsi (akár 1-2 éves) korban elkezdjük a beszoktatást, még ép fogakkal, és így a folyamatos, legalább félévenkénti kontroll alkalmával időben észre tudjuk venni, ha bármi probléma lép fel.

Ez az „ideális eset” sajnos még ma is igen ritka. 

A tejfogak szerkezetükből adódóan gyorsan tudnak romlani, a szülők későn veszik észre, ezért leggyakrabban csak akkor találkozunk a rendelőben a gyerekekkel, amikor már baj van. Ami ad némi reményt a javuló tendenciára, hogy Budapesten már több gyermekfogászati magánrendelő is nyílt, egyre több szülő tudatosabban áll ehhez a témához, kezd „divatba jönni” a fogorvoshoz járás a gyermekeknél.

Szakmai berkekben gyakran elhangzik, hogy „a szülők nem figyelnek oda eléggé a gyermekeik fogainak állapotára”. Ez általánosítás vagy van benne igazság? Hogyan segíthetünk a szülőknek?

Sajnos sokakban még ma is az a tévhit él, hogy a tejfogakkal nem kell foglalkozni, mert azok úgyis kiesnek, és majd lesz helyettük szép új másik. Viszont ahogy megfürdeti a gyermeket, tiszta ruhát ad rá, ételt-italt ad neki, ugyanúgy a szülő felelőssége a gyermek megfelelő szájhigiénéje is.

Egy két-három éves, de még egy hat-hét éves gyermeknek sem elég fejlettek a finommotoros képességei, hogy egyedül alaposan tudjon fogat mosni, a fogselymezésről nem is beszélve.

Ezzel pedig el is jutottunk a következő problémához, hogy

sok felnőtt sem tudja, hogy ezeket a szájápolási rutinokat hogyan kell pontosan elvégezni. 

Ezért is lenne fontos, hogy minél korábban elhozzák gyermeküket a rendelőbe, hogy ezeket át tudjuk beszélni, meg tudjuk mutatni. Kicsiknél érdekesebbé tehető a fogmosás egy mondókával vagy dallal, vagy akár egy matricás fogmosási napló vezetése is jó motiváció lehet. A nagyobb gyerekek kezét sem szabad azonban teljesen elengedni, hiszen a frissen kibújó maradófogak még rendkívül sérülékenyek, így ha nincsenek megfelelően tisztítva, hamar szuvasodás alakulhat ki. Mivel ők már egyedül gyakorolják a fogmosást, jó kiegészítő lehet egy mini homokóra a minimális idő betartására, illetve alkalmanként egy úgynevezett plakkfestő tabletta használata, ami a helyes technika elsajátításában segít.

Utóbbiakat felnőtteknek is tudom javasolni, egy kis önellenőrzés sosem árt, és mi mutatjuk a példát a gyerekeknek is. A cél nem csak az, hogy eljuttassuk a gyermeket az egészséges maradófogazatig, hanem hogy azok a maradófogak aztán minél tovább épek is maradjanak, hiszen azok helyett már nem fog nőni “szép új másik”. Ahhoz, hogy a felnőtt lakosság általános fogazati állapotát javítsuk, gyermekkorban kell megfelelő alapokat elhelyeznünk.

Melyek a leggyakoribb fogbetegségek a gyermekeknél?

A legkisebbeknél az úgynevezett cumisüveg szindróma a leggyakoribb. Az óvodás-kisiskolás kortól a rágófogak szuvasodása, majd ebből tovább haladva a gyökércsúcs körüli gyulladások gyakoriak. A váltófogazattól kezdve nagyon gyakoriak a fogkő-problémák is.

Hogyan segíti a gyermekpácienseit a fogászati kezeléstől való félelmük kezelésében, vannak-e saját módszerei?

A félelemnek vannak különböző fokozatai, van, aki úgy jön be a rendelőbe, hogy vígasztalhatatlanul sír, és van, aki már csak annyitól megnyugszik, hogy nem egyedül, hanem a szülő ölében ülhet a fogászati székben.

Nagyon sokat szokott segíteni, hogy megmutatjuk, milyen gépeket, eszközöket használunk, és elmagyarázzuk nekik, mi fog történni. Persze, ezt a saját nyelvükön, szinte egész meséket szőve tesszük meg. Ehhez fontos, hogy amennyire csak lehet, megismerjük a kis pácienst, mert nem mindig használhatjuk ugyanazokat a szavakat. Van például, akinél tömést nem lehet készíteni, de gyurmázni lehet (a kettő ugyanaz).

Hogyan kezeli a szülők aggodalmait a gyermekük fogászati kezelésével kapcsolatban?

Sokszor a szülők jobban izgulnak egy-egy kezelés alkalmával, mint a gyerekek. Ahhoz, hogy az aggodalmakat enyhítsük, elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás.

Igyekszem a fennálló problémát (amennyiben van), és annak következményeit mindig érthetően elmagyarázni. Átbeszéljük, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, melyiknek mi lehet az előnye, hátránya, valamint, hogy hosszabb távon mire számíthatunk. Ha a szülővel sikerül kiépíteni az összhangot, a kezelés is sokkal egyszerűbb, hiszen egy csapatként tudunk tenni a cél érdekében.

Sok embert a “különös” esetek is érdeklik. Praxisa során találkozott-e olyan speciális problémával, ami később meghatározóvá vált szakmai döntéseiben?

„Különös esetet” nem tudok mondani, de extrémebb esetek előfordultak.

Egy hét-nyolc év körüli fiúcskának, nem esett ki az egyik tejfoga, de alatta a maradó megfelelője már kinőtt. A gyermek annyira félt, hogy nem lehetett sehogy beültetni a székbe. Végül úgy tudtam kihúzni a tejfogát, hogy a földön az édesanyja ölében ült, én pedig előtte guggoltam.

A gyerekfogászatban mindig lehetnek váratlan helyzetek, ezeket a legnagyobb rugalmassággal és kreativitással kell kezelni. Ha térdelés segít csak közelebb férkőzni a gyermek szájához akkor nincs mit tenni.

Említést érdemel egy másik esetem, egy aspergeres kislánnyal. Több, mint két éve jártak hozzám, ráadásul elég messziről. A kislány az első két alkalommal csak pár másodpercig számolva engedte leszedni a fogkövét, és azt sem mindenhonnan.

Mostanra eljutottunk odáig, hogy vezetéses érzéstelenítésben tudom tömni a maradófogát minden fennakadás nélkül.

Nem ő az egyetlen gyermekpáciens, akinél pici lépésekben, de kitartóan, és mindig elfogadóan nagy haladást lehetett elérni együttműködésben. Ahogy az elején is mondtam, a türelem tényleg rózsát terem.

Mit gondol a gyermekek altatásos fogászati kezeléséről?

Vannak esetek, amikor legnagyobb igyekezeteink ellenére nem sikerül elérnünk a gyermek együttműködését. Ennek oka lehet akár a túl pici kor, előző rossz élmény, oldhatatlan szorongás, vagy akár puszta makacsság is. Ilyenkor van lehetőség altatásban történő kezelésre. Ez akkor is jó választás, ha egyszerre sok fog ellátására, vagy sokkal kellemetlenebb beavatkozásra (pl. fogeltávolításra) van szükség.

Az altatásos kezelésekhez azonban elengedhetetlen egy előzetes konzultáció, ahol részletesen megbeszéljük a kezelési tervet, illetve az altatás menetét a szülőkkel és adott esetben a gyermekekkel.

Az altatás bár nem veszélytelen beavatkozás, mellékhatások és szövődmények nagyon ritkán fordulnak elő, ezeket mégis mérlegelniük kell a szülőknek.

Az altatás legnagyobb előnye, hogy nyugodt körülmények között, teljesen fájdalommentesen tudjuk elvégezni a kezelést, így nem okozunk rossz élményt a gyermekeknek.

Vannak-e tervei, szakmai elképzelései, amit a Szent Lukács rendelőjében szeretne megvalósítani?

Nagyon örülök, hogy a csapat tagja lehetek. Új kihívások állnak előttem, így új tapasztalatokra tehetek szert, és amelyekkel reményeim szerint még több gyereknek tudok majd segíteni.

Hosszabb távú terveim között szerepel a fogszabályozás szakvizsga megszerzése, hogy még komplexebb ellátásban tudjam részesíteni a hozzám érkező kis pácienseket.

Fogászati panaszai vannak a gyermekének?

Szeretné biztos kezekben tudni a gyermekét? Keressen minket emailben, telefonon, vagy weboldalunkon!